A kerttervezés elemei

Akár szakember, akár amatőr tervez meg egy kertet, a tervek alapját bizonyos alapelvek határozzák meg.

A kertépítés elemei közé tartozik a kerti építmények és berendezések (így például ,falak, kerítések, burkolatok, támfalak ,árnyékoló berendezések stb.), illetve a növények elrendezése is, tekintettel azok megjelenésére, igényeire, élettartamára, növekedésére, méretére és a különféle növények közötti kölcsönhatásokra. A kert fenntartására szintén tekintettel kell lenni a tervezés során, figyelembe véve a rendszeres gondozásra rendelkezésre álló anyagi forrásokat is.

A tervezés során figyelembe kell venni azt is, hogyan használják majd a kertet, milyen stílusú kertre van igény, és hogy a kert hogyan fog csatlakozni a házhoz és más környékbeli építményekhez.

Helyszín

Hogy hol található a kert, komolyan befolyásolhatja azt is, hogyan tervezhető. A topográfiai tulajdonságok, mint a lejtők, dombok, sík terepek stb. segíthetnek a terv bizonyos elemei, így például a megjelenés elkészítésében, de meg is határozhatják azt. A helyszín talaja meghatározza, milyen növények telepíthetőek a kertbe, ahogyan a klíma és a különféle mikroklímák is. A kert környezeti kontextusa szintén befolyásolhatja a tervezést, a városi vagy vidéki környezetben, szeles partvidéki területen vagy védett helyen kialakított kertek például nagyban eltérhetnek egymástól.

Talaj

A kert talaja befolyásolja a víz és tápanyagok hozzáférhetőségét, a mikroorganizmusok viselkedését, a gyökereknél mérhető hőmérsékletet, így meghatározó hatással van arra, hogy a kertben milyen növények növeszthetőek sikeresen. A nem megfelelő minőségű, típusú talaj ugyanakkor szükség esetén lecserélhető.

A talaj minősége talajdúsítással javítható, ami jótékony hatású anyagok hozzáadását jelenti a natív talajhoz. A hozzáadott anyagok között lehet például a komposzt, tőzeg, homok, ásványi por vagy trágya, amelyeket az ideális mélységben kevernek el a natív talajjal. A hozzáadott anyagok mennyisége és minősége több tényezőn múlhat, ideértve a talajban található humusz mennyiségét, a talajszerkezetet, a talaj pH-értékét és az ültetni kívánt növények milyenségét. A dúsításra nem minden esetben van szükség – a talaj magában is megfelelő minőségű lehet, de előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű talajba kifejezetten ilyen körülményekhez szokott fajtákat ültetünk.

Határok

A kert kialakítását meghatározhatják létező határai, de ezek akár alakíthatóak is a kerttervezés segítségével. A növények segítségével már létező természetes határok áthelyezhetőek. Létrehozhatóak belső határok, elválasztók is, amelyek a kertet kisebb részekre osztják.

A kert határait leggyakrabban sövények, falak és kerítések jelölik. A sövény lehet örökzöld vagy lombhullató, formára nyírt vagy sem, a kert stílusától függően. A falak stabil építmények, leggyakrabban téglából, kőből vagy betonelemekből készülnek. A kerítéseket általában fából vagy fémből készítik.

A határok kialakításának célja lehet többek között az állatok és behatolók távoltartása, a magánélet biztosítása, védelem az erős szél ellen, mikroklíma létrehozása, kellemetlen látvány kizárása.

Kertfelület

A mérsékelt klímájú nyugati kertek esetében a gyepet általában a kert elengedhetetlen tartozékának tartják, ha azonban igény van a különlegesebb megjelenésre, a kertfelületet boríthatják akár kavicsok vagy fenyőkéreg is. A tervezők kihasználhatják a különféle felületek közötti textúra és színbéli kontrasztot, hogy átfogó mintát adjanak a kertnek.

Az ösvények, utak felületét a praktikusság és az esztétika szempontjai szerint kell kiválasztani, de a tartósság is fontos szempont. Számolni kell azzal, például nyilvános kertek, parkok esetében, hogy forgalmuk nagyobb lesz, így olyan tartós felületekre van szükség kialakításukkor, amelyek a magánkertekben ritkán fordulnak elő.

Növényültetés

A növények ültetésének megtervezéséhez nem csak tervezői szemléletre van szükség, de figyelembe kell venni az esztétikát, a kertművelési, ökológiai és kulturális szempontokat is. A legismertebb kerttípusok az egyenes vonalú, letisztultabb formákat kedvelő (perzsiai, európai) és az aszimmetriát előtérbe helyező (távol keleti, ázsiai) kertek.

Kerti bútorok

Kerti bútor lehet egy egyszerű asztal néhány székkel, de ide tartoznak a hinták, padok, lámpák és különféle dekorációk is. A kerti bútorok általában kőből, fémekből, műanyagból, gyantából, üvegből vagy kezelt fából készülnek.

Napfény

Bár a napfény irányítására nem mindig vannak megfelelő lehetőségei a kerttervezőnek, az a kert kialakításának fontos tényezője. A rendelkezésre álló napfény mennyisége meghatározó az ültetni kívánt növények milyenségét illetően. Egyes esetekben a kerttervező módosíthat a rendelkezésre álló napfényen azzal, ha megfelelően helyezi el a fákat, más árnyékoló növényeket, kerti építményeket, vagy akár magukat az épületeket is. Ha erre nincsen lehetőség, a kertet úgy kell megtervezni, hogy a rendelkezésre álló mennyiségű napfény mellett is lehetőség legyen a növények életben maradására, növekedésére.

Világítás

A kert megvilágítása a kerttervezés fontos aspektusa. Magasság szerint elhelyezhető biztonsági, lefelé irányuló és felfelé irányuló világítás. A tervezés során meg kell határozni a fényforrások típusát és a hozzájuk szükséges szerelvényeket, illetve a megfelelő energiaellátást is.

Kerttípusok

Elrendezés, az ültetett növények típusa és más szempontok szerint különféle kerttípusokat különböztetünk meg. A leggyakoribb kerttípusok:

• Mediterrán kert
• Reneszánsz kert
• Angolkert vagy tájképi kert
• Angol vidéki kert (cottage garden)
• Konyhakert (potager)
• Shakespeare-kert
• Kőkert
• Kelet-ázsiai kert
• Külvárosi kert